Gyakran találkozom olyan tanulókkal akik határozottan kijelentik, hogy azért nem megy nekik az angol, mert nincs nyelvérzékük. Az anyanyelvük magyar, tökéletesen beszélnek magyarul. Ha már elsajátítottak egy nyelvet, akkor kell hogy legyen nyelvérzékük, nemde?

Elképzelem a következő szituációt: két magyar kismama ül egy padon egy játszótéren, gyermekeik a homokozóban játszanak. Az egyik gyerek még csak kb. egy éves, a másik már elmúlt kettő. A két éves már folyékonyan beszél magyarul. Anyuka 1  bókol anyuka 2-nek : - Jaj de édes, de szépen beszél magyarul!  Milyen jó a nyelvérzéke! Milyen módszerrel tanítottad? Anyuka 2: - Semmi különös. Egész nap magyarul beszélünk otthon. A férjem, én, sőt a nagyszülők is. Anyuka 1: - Milyen igazad van, mi is ezt csináljuk, biztos az én kicsikém is hamarosan elsajátítja a nyelvet! Ez a párbeszéd elképzelhetetlen, hisz mindenki úgy gondolja, hogy az anyanyelvünkön való kommunikáció természetes dolog. De ha jól belegondolunk láthatjuk, hogy a nyelvi alapkészségeket még anyanyelvünkön is hosszú éveken át tanuljuk.

A gyerekek óvodába, majd iskolába mennek. Egyre könnyebben és gyorsabban megértenek mindent amit mondanak nekik, egyre ügyesebben fogalmazzák meg saját mondandójukat. Először egyszerű tőmondatokban közlik gondolataikat, érzéseiket, majd kifejezésekkel, összetett mondatokkal rukkolnak elő. Az akcentusuk hasonló lesz, mint azoké az embereké akikkel nap mint nap érintkeznek. Megtanulják a magyar ábécét, először betűket, majd szavakat, mondatokat írnak. Elsajátítják az olvasást, először betűket, szavakat, majd mondatokat olvasnak. Mire középiskolába kerülnek, vagyis 14 éves korukra, képesek lesznek akár egy többszáz oldalas regényt is elolvasni és megérteni, képesek lesznek arra, hogy megírjanak egy hosszabb terjedelmű levelet vagy esszét. Születésünktől 14 éves korunkig rengeteget kell tanulnunk hogy a négy alapkészséget -olvasás, írás, beszéd és hallás utáni értés- elsajátítsuk anyanyelvünkön, közben eszünk ágában sincs megkérdőjelezni a nyelvérzékünket.

Kedves Nyelvtanuló!

Mikor hozzákezdesz bármilyen idegen nyelv elsajátításához, és az első néhány alkalom után úgy érzed hogy nincs nyelvérzéked, jusson eszedbe amit itt olvastál! Igaz, hogy az anyanyelvünket könnyebben „magunkévá tesszük” mert azt használja mindenki körülöttünk, abban a nyelvi közegben élünk, és egy idő után automatikussá válik, de ahhoz hogy választékos legyen a stílusunk mind szóban mind írásban, hosszú tanulási folyamatra van szükség, rengeteg gyakorlást igényel, de MINDENKI képes rá! Ugyanez elmondható az idegen nyelvről is. A rendszeres, szisztematikus, folyamatos tanulás és gyakorlás előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.

Írta: Rozsnyai Aliz, nyelvtanár