Szinten minden ma elérhető nyelvvizsga szóbeli része az élő nyelvtudás mérését szolgálja. Az "ÉLŐ" szó itt nagy hangsúlyt kap. Mit is jelent ez a nyelvvizsgán?
Az élő nyelvi szituációban két vagy több ember érintett. (A legtöbb beszédhelyzet az életben egyébként párbeszédszerű, azaz valaki valakivel beszélget, az egyik mond valamit, a másik reagál, az egyik kérdez, a másik válaszol, majd visszakérdez, véleményt alkot, egyetért, nem ért egyet stb...) Az európai kultúrában a beszélgetések zöme akkor élő, ha minél kevesebb közben a csend. Ez az ázsiai kultúrákban nem feltétlenül van így, ahol csendben maradni beszélgetés közben nem jár együtt kínos érzésekkel. Mi európaiak még akkor is hangokat produkálunk beszédszituációban, ha igazán semmi fontos értelme nincs, ha igazán semmit nem akarunk mondani. Az egyszerűbb példákat az ugrás után taglaljuk.
- Aha.
- Hm.
- Khm.
- Ó!
- Ah!
Nem beszélve a jól ismert, bár nem túl stílusos özésről:
- Ööööööö.
Ezentúl léteznek az úgynevezet töltelék kifejezések, melyek szintén gyakoriak dialógusokban:
- Értem.
- Ja.
- Jó.
- Ez érdekes!
- Jó kérdés!
- Jó ötlet!
- Ez mókás!
- Ah, milyen furcsa!
- Hadd gondoljam csak át!
Ezek a kifejezések azért semmiképpen sem funkciótlanok, bármennyire is üresnek, elcsépeltnek hatnak. Jelentésük nagyjából annyi, hogy "követlek", "figyelek rád", "együtt érzek", "várj egy kicsit, gondolkodom", azaz fenntartjuk a beszélgetés intenzitását és az egymás iránti figyelmet. Egyszerűen így lesz élő a beszélgetés a mi kultúránkban.
Az európai nyelvek többségében ez szintén így van. A párbeszéd akkor lesz tehát élő, ha ezeket az egyszerű kifejezéseket mindkét fél használja. Így az egésznek egy izgalmas ritmusa, tempója lesz. Igaz ez a nyelvvizsgán is. Akár alap, közép vagy felsőfokon a meglévő nyelvtudás sikeréhez és látványosságához nagyban hozzájárul, hogy a vizsgázó mennyire képes a fenti egyszerű - ha tetszik - "trükköket" beilleszteni a beszélgetésbe. Ez gyakran annyira hatásos tud lenni, hogy akár feljavítja a szerényebb vagy a vizsga szempontjából határesetnek minősülő nyelvi szintről alkotott képet a vizsgáztatók szemében. Érdemes tehát ezekre is figyelni és minél többet szituációban gyakorolni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
szűcs 2007.04.26. 13:04:17
" - Tea?
- Igen, méltóságos uram.
- Ohó! - mondta Lord Emsworth. - Há? Tea, mi? Tea? Igen. Tea. Pontosan. Tea, az ám. Pompás.
Megjegyzéseiből arra lehetett következtetni, hogy a lord megtudta: itt a tea ideje, s ez örömet szerzett neki. Felfedezését ezt követően unokahúgával, Millicenttel is megosztotta (...).
- Tea, Millicent.
- Igen.
- Ööö... tea - mondta Lord Emsworth, rávilágítva mondanivalójának homályosabb részleteire is."
Bocs, de muszáj volt beírnom.
Judit 2007.04.26. 13:27:49