53 éves nagybátyám és felesége merész vállakozásba fogtak: két hétre Amerikába utaznak, hogy meglátogassanak egy 56-ban kitelepült unokatestvért, és hogy egy kicsit világot lássanak. Rettenetesen izgulnak, mert Londonon keresztül repülnek Bostonba, és egyikük sem beszél egy szót sem angolul, sem más idegen nyelven.

Ez elég sok fejfájást okozott már eddig is nekik. Kezdve ott, hogy az Amerikai Nagykövetségen a túrista vízumhoz szükséges papírokat angolul kellett kitölteni. Ehhez segítséget kértek. Aztán Londonban a repülőtéren az átszálláskor terminált kell majd váltaniuk. Bármi probléma merül fel, nyelvtudás hiányában nem képesek segítséget kérni. Tapasztalataim szerint, és főleg 2001. szeptember 11-e óta, amióta is az Amerikai Egyesült Államok megszigorította az országba való beutazást, még a kiindulási repülőtéren hivatalnokok röviden kikérdeznek minden Amerikába tartó utast az utazásuk céljáról, természetéről stb. Angolul. Vajon tolmácsot biztositanak-e?

A London – Boston repülőjáraton az utaskísérők nagy valószínűséggel nem beszélnek magyarul – hogyan fognak vacsorát választani? Persze lehet mutogatni, de a repülős ételeken nem mindig látszik, hogy valójában mi is az. A pohár víz kérését már nem is említem. A mindenki számára kötelezően kitöltendő vámárunyilatkozat formanyomtatványon minden kérdés angolul van. A bevándorlási hivatal nem túl kedves alkalmazottai pedig ugyancsak kifaggatják majd őket leszállás után. Vajon milyen nyelven? Naná, hogy angolul. Mert hogy ők sem arról híresek, hogy tudnak magyarul.

Azt hiszem, nem kell tovább ragoznom, hogy angol tudás hiányában micsoda előkészületeket igényel, hogy a fent felsorolt szituációk megoldhatóak legyenek. A tapasztalatlan utazót pedig ennek egy része váratlanul érheti. Mi lehet a megoldás? Egy kis előrelátással, némi pénz- és időbefektetéssel megelőzhető az izgulás. Van nyelviskola, mely kínál olyan nyelvtanfolyamot, ami kifejezetten utazáshoz ad segítséget. Legalább egy ilyen elvégzésével nyugodtabb lelkiismerettel indulhat bárki útnak a világban.