HTML

Az ILS Nyelviskola blogja

Idegen nyelven tudni kell - mi ebben segíthetünk.

Friss topikok

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

2008.09.18. 21:32 arnifi

Diploma és nyelvvizsa

Manapság szinte minden diploma kézhezvételéhez  szükséges legalább egy középfokú nyelvvizsga bizonyítvány.

 

Szintfelmérő tanárként nagyon gyakran szembesülök azzal, hogy az egyetemisták és főiskolai hallgatók zöme erre nagyon későn jön rá. Igazság szerint tudják ők, hogy nem kapnak diplomát addig, amíg nincs nyelvvizsgájuk, de a nyelvtanulás gyakran háttérbe szorul, mert mindig akad fontosabb dolog: van fontosabb (szakmai) tantárgy, akad néhány szigorú  tanár, kemény szigorlat stb.

 

A főiskola tantárgyak között nem szerepel az idegen nyelv oktatása, vagy ha igen, nem kötelező. Vannak olyan diákok is, akik a tanulás mellett dolgoznak, esetleg családot alapítanak, és emiatt még kevesebb idő jut a nylevtanulásra. Ennek az az eredménye, hogy mire az utolsó évet tapossák „ég a ház”. Kétségbeesetten kapnak a fejükhöz: „Te jó ég! Még egy nyelvvizsgát is össze kell hoznom fél év alatt!” Na ez az, ami lehetetlen! A nyelv nem olyan mint egy laza kollokvium, amire elég két nappal a vizsga előtt tanulni, rövidtávú memóriába ’bepakolni’, és két nap múlva elfelejteni. A nyelvtanulás többéves munkát igényel. 

 

Sajnos nem tudom sok jóval bíztatni azokat a diákokat, akik az utolsó percben kezdenek hozzá a tanuláshoz. Érett, felnőtt gondolkodással kell elkezdeni a felsőfokú tanulmányokat, belekalkulálva a nyelvtanulást is, és ha idejében (már első évesen!) felveszik az idegen nyelvet is, mint kötelező tantárgyat, akkor garantált csak a nyelvvizsga siker.

 

RA

Szólj hozzá!


2008.06.28. 19:34 arnifi

Intenzív osztály?

Sokan töltik a nyaruk egy részét azzal, hogy intenzív nyelvtanfolyamra mennek. Egy-két hétig mást sem csinálnak, mint reggeltől estig nyelvet tanulnak. Sokan kétkedve figyelik ezeket a korzusokat. Lehet-e intenzíven valóban tanulni? Van-e idő a tudás elmélyülésére? Lehet-e ilyen töményen tanagyagot elsajátítani?

Ezekre a kérdésekre sokan sokféle választ adnának, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nyelvtanulás esetében az intenzív tanfolyamok hasznosak. Nem feltétlenül azért, mert sok lexikális tudást halmoznak fel a hallgatók rövid idő alatt, hiszen a szavak, a nyelvtani szabályok egy részét biztosan elfelejtjük hosszú távon gyakorlás hiányában. Az intenzív tanfolyam haszna egész másban rejlik.

Egy ilyen 5-10 napos szakaszban a hallgatók a házi felkészülést is beleszámítva gyakran napi 6-8 órát töltenek az idegennyelvvel. Az anyanyelvüket erre az időre szinte sutba dobják. Az agyuk, az idegrendszerük szinte átitatódik az idegennyelvvel. Pillanatok alatt olyan reflexek alakulnak ki, melyek heti 3-4 izolált tanóra esetén nem tudnak fejlődni. Kicsit olyan ez, mint amikor az ember külföldre utazik hosszabb időre és nem beszél az anyanyelvén jó ideig. Az idegennyelvi közeg elkerülhetetlensége, a kommunikáció szükségszerű kényszere olyan mértékben felgyorsítja a nyelvtudás fejlődését, az ember teljesítőképességét, hogy szinte önmagát felülmúlva kezd érteni és beszélni az adott idegennyelven.

Az olyan intenzív nyelvtanfolyamokon, ahol részben vagy egészben a hallgatók anyanyelvi tanárokkal találkoznak, ez a folyamat még inkább felgyorsul. A kommunikációs készségek: hallás utáni értés, kiejtés, reakcióidő, az információ feldolgozás és információ nyújtás készsége ugrásszerűen javulnak e rövid szakasz alatt és ezt követően is nagyrészt megmaradnak, ha utána a hallgató nem azonnal és véglegesen hagyja abba a nyelvtanulást. A tapasztalat itt megint azt mutatja, hogy akik részt vesznek 1-2 intenzív nyelvtanfolyamon, azok önbizalmukban erősödve még nagyobb kedvvel folytatják tovább a tanulást, magasabb és magasabb célokat maguk elé állítva.  

Szólj hozzá!


2008.02.15. 16:30 arnifi

Jelen, múlt, jövő ...

Nem, most nem a kvantumfizika kutatásairól akarok írni, ahol rájöttek, hogy az idő valójában fikció, csak egy elképzelés, mely a világban igazából nem is létezik, ezért a jelen, múlt és a jövő mind felcserélhetők, összefolynak, sőt egyszerre vannak jelen, de ne menjünk ebben mélyebbre.

Amiről írni akarok, az maga a nyelv, a nyelvtan, ami picit hasonló a fent leírtakhoz. Az iskolában nekünk azt tanították, hogy a múlt idő jele a "t" (vagy "tt"). Az ilyen végződésű igék a magyarban múltidejűek, tehát a múlt eseményeire utalnak. Ugyanezt megtanultuk a jelenidejű igékről, ahol nincs külön jel vagy végződés, és a jövőidejű igékről, ahol a "fog" szócska és a "-ni" végződés vagy a "majd" szó jelenléte jelzi, hogy ez a mondat jövő időben van. Ezzel az elképzeléssel az a gond, hogy nem így működik. Miért is nem?

A válasz kézenfekvő, mégsem közismert. Vannak ugye a szavak, jelen esetben igék (pl. "Megyek."), melyeknek van formája és ezen kívül van jelentése, pontosabban funkciója, más szóval használati célja. Nézzük előbb a formát: "Megyek." - Ez a szó, ha ránézünk, látszólag jelen idejű ige, ami formai értelemben így is van, hiszen jelen idejű, egyes szám első személyű személyragra végződik. A gondolati csavar ott kezdődik, hogy ebből a jelenidejű formából korántsem  következik, hogy a szó vagy mondat funkciója vagy jelentése jelen idő lesz. Nézzünk néhány példát.

- Jössz holnap a születésnapi partimra?

- Megyek

(Itt látható, hogy a jelen idejű ige jelentése, funkciója jövő idő.)

 

Más:

- A minap megyek az utcán mélyen elgondolkodva, erre nem szembejön velem a régi barátom! Odajön hozzám és így szól: - De jó látni téged!

(Ebben a helyzetben a "megyek" kifejezés a múltra utal, egy múltbeli eseményre.)

 

Vehetünk egy még érdekesebb példát. A "megérkeztél" igét. Első látásra ez múltidejű igealak, hiszen ott a végén a "t", a múlt idő jele, amit követ egy egyes szám második személyű személyrag. Mégis vizsgáljuk meg a lenti mondatot:

- Amint megérkeztél, hívj fel, hogy tudjam, hogy biztonságban odaértél!

A mondatból látszik, hogy a "megérkeztél" jelentése jövő idő.

Ha lehet valamilyen tanulságot levonni ezekből a példákból, akkor az az, hogy érdemes észben tartanunk, hogy a nyelvnek, ezen belül a szavaknak és a nyelvtani alakoknak van formája és ezen túl talán fontosabb, hogy van funkciója. A funkciója gyakran eltér a látszólagos nyelvtani formájától. A funkciót mindig a beszélő választja meg a valósághoz, a szituációhoz és a szándékaihoz mérten. Így lehetséges, hogy az általunk megtanult "kissé merev" kategóriák (a jelen az jelen, a múlt az múlt) a valóságban sokkal színesebbek, rugalmasabbak és összetettebbek. Mindannyian ösztönösen jól használjuk ezeket a nyelvi elemeket, ám amikor az ember idegennyelvet tanul, érdemes erre figyelni, hiszen ez a színesség minden más nyelvben is jelen van, nem csak a magyarban. Ha erre emlékszünk, máris kitágul a világ és esetleg szerényebb eszközeinkkel is azonnal színesebben, árnyaltabban tudjuk kifejezni magunkat.

Így történhet meg tehát, hogy a kvantumfizika és a nyelv valahol összeér, hisz mindkettő a világ része. Így lehet, hogy a jelenünk a kezünkben van és ezáltal a múltunk és a jövőnk is egyben. :)

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!


2007.08.05. 03:20 arnifi

Mindenki másképp csinája

Igen, igen. Tudjuk ez egy LGT dalból van. Mégis, most magunkra vonatkoztatjuk önzően. Mert ezt írták rólunk:

"Mindenki másképp ünnepli a 18. születésnapját. A nyíregyházi ILS Nyelviskola egy nem mindennapi módját választotta ennek, hiszen augusztus 29-ére, a nyár méltó zárásaként élő KFT koncertet szerveznek a Szabadtérire Nyíregyházán.

Az 1980-ban alakult, fanyar humorrral és iróniával kevert dalairól ismert együttes több mint 10 éve nem lépett Nyíregyházán közönség elé, így régi nagy slágereket (Afrika, Siker, pénz, csillogás, Elizabet stb.) és új számokat is hoznak az este 8 órakor kezdődő koncetre.

Előzenekarként az az újraegyesült nyíregyházi Psyche zenekar lép fel, amely '89 és '95 között játszott és igen szép sikereket ért el. Turcsán András, a zenekar vezetője elmondta, anno nem felbomlott az együttes, csak egyéb elfoglaltságaik miatt nem játszottak tovább, igaz, a zenétől a négy tag egyike sem távolodott el. Úgy vélte, a KFT előzenekarának lenni nagyszerű dolog.

Mindazok, akik a koncertre jegyet váltanak, hozzájárulnak a Down-szindrómás gyerekek életminőségének javításához. Kisari Károly, a Nyíregyházi Down Egyesület képviseletében úgy fogalmazott, hogy köszönettel vették az a felajánlást, amely a bevétel 10 százalékát jelenti. Ezt a pénzt az értelmi sérültek lovasterápiás foglalkozására fordítják. Számításaik szerint az összeg a teljes költségek felét fedezi majd.
Jegyek válthatók az ILS Nyelviskolában, a Tourinform Irodában és a Ticektline-nál. Esőnap: augusztus 30-a."

Ez tudjuk, reklám, de mivel kultúráról szól, talán nem vétek ide feltenni. Ha mégis, elnézést, kedves szerkesztők!

Szólj hozzá!


2007.05.26. 14:06 arnifi

Nyelvtudás vagy nem nyelvtudás

Hogyan is lehetne megfogni ezt a kérdést? Mi is a nyelvtudás? Mitől mondhatjuk, hogy valaki tud egy nyelvet?

Nehéz meghatározni, mert rengeteg szempontot kell egyszerre mérlegelnünk. A nyelvtantudás, a szókicstudás nyelvtudás-e? Ha valaki szavakat ismer és hozzá szabályokat, hogy hogyan kell egymás után sorbarendezni a nyelv elemeit, attól tudja-e a nyelvet?

Attól tartok a fenti kérdéseim nem a helyes megközelítése a dolgoknak. Elméleti síkon tudhat valaki sokat, de ha ezt nem tudja gyakorlatba átültetni és ott kamatoztatni, akkor az nem tekinthető nyelvtudásnak. Annyira nem, hogy az is megtörténik, hogy valaki egyszerűen csak beszél és ért, de túl sok fogalma a szabályokról elméleti síkon nincsen.

Kicsit olyan ez, mint a kerékpározás. Elmondhatjuk az elméletet, hogy a kerékpár milyen részekből áll, ezek hogyan működnek, hogyan hatnak egymásra, még fizikai egyenletekkel is lefesthetjük, hogy mi is történik, ha a kerékpár halad, elmondhatjuk, hogyan kell rá felülni, hogyan kell elindulni, megtalálni és megtartani az egyensúlyt, hogyan kell a pedált tekerni és fogni a kormányt, hogy jó irányba menjünk. Ezt bárki kitűnően kifejtheti és elmagyarázhatja, ettől még nem tud kerékpározni. Ahhoz, hogy tudjon, mindez mitsem ér, talán hasznos, ha tudja, de nem feltétlenül szükséges. Az idegrendszerünk, az agyunk, a testünk nem ettől fog megtanulni biciklizni.

Azt hiszem, ilyen a nyelvtudás is. Felülsz a bringára és elindulsz. Felborulsz vagy nem? Ez itt a kérdés.

Szólj hozzá!


2007.05.11. 14:50 arnifi

’Intermediate plateau’

Kevés nyelvtanuló számára ismeretes a fenti kifejezés, viszont valószínűleg az érzésekkel , amelyeket okoz, a középfokú vizsga felé közeledők már találkoztak.

Kezdő korunkban hozzá voltunk szokva, hogy amikor az óra befejeződött, volt bennünk egy jóleső érzés, hogy ma megtanultam, mi a ’present simple’ , például. Konkrétan, kézzelfoghatóan el tudtuk mondani, hogy mi az az új ismeret, nyelvtani egység, amit az adott óra előtt még nem tudtunk. Ettől aztán éreztük azt, hogy haladunk, egyre több mindent tudtunk elmondani, használva friss tudásunkat.

Kb. másfél év múlva, ha egy átlagos sebességgel haladó nyelvtanulóra gondolunk, elérkezünk az ’intermediate’ könyvünkhöz. Rendszerezni kezdjük az addig felhalmozott tudást, átcsoportosítjuk az információ halmazt, de nem igazán tudjuk megtalálni azt a régi érzést, hogy ’ma tanultam valamit”. Már ismert igeidőkkel dolgozunk, igazából már birtokunkban van az a mennyiségű információ, amivel bármit el mondhatnánk, legfeljebb új szavakat kell meg tanulnunk. Nem érezzük a fejlődést.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem fejlődünk, de elérkezett a tanulásnak egy olyan szakasza, amikor a tudás „érik”. Igazából ez még egy nem teljesen felderített folyamat, de a nyelvtanulásban nagyon fontosnak tűnik, a fejlődésnek egy át nem léphető része.

Ezért lényeges, hogy ezen a ponton ne veszítsük el a korábbi szorgalmunkat, lelkesedésünket, készítsük rendszeresen a házi feladatokat. Ebben a fázisban ez most nem hoz olyan látványos haladást, mint korábban, de idővel „beérik a termés” – a valódi nyelvtudás és szabad nyelvhasználat.

Mary

1 komment

Címkék: nyelvtanulás nyelv


2007.05.08. 08:48 arnifi

Levélírás, avagy tanuljunk meg „idegen nyelven” gondolkodni

Sokan kérdezték már tőlem, vajon jó módszer az, ha úgy írják meg a levelet, hogy előtte megírják magyarul és aztán lefordítják az adott nyelvre.

Nem.

Két okból sem.

Egyrészt időpazarlás. Másrészt félő, hogy szó szerinti fordítás lesz belőle. Ragaszkodunk a magyarul is már nehezen összehozott szövegünkhöz. És ugyanúgy akarjuk idegen nyelvre is lefordítani. Ragaszkodunk hozzá. Jött már ugye ilyenkor, meg sokszor ezen kívül is az a gondolat, hogy „Hááát, nem hangzik valami jól, nem is vagyok benne biztos, de mindenesetre lefordítottam valahogy.”

Szólj hozzá!

Címkék: nyelv levélírás


2007.05.07. 14:12 arnifi

A felnőtt nyelvtanulókról

Mostanság a fiatalok egyre nagyobb része már a középiskolában megszerzi az első, de nagyon gyakran a második nyelvvizsgáját is. Mindennapi életünkbe mindinkább beépül az idegen nyelvek rendszeres használata, sokunk napi szinten kommunikál egy más ország nyelvén- legtöbbször angolul. A középiskolások jelentős részének ez már szerencsére természetes. Vannak azonban sokan a kicsit idősebb korosztály tagjai közül, akik most kényszerülnek arra, hogy tanulásba kezdjenek. A jelenség szintén nem új - az ’életfogytig’ tanulás ma már elengedhetetlen, ha bármelyikünk szakmájának értő művelője szeretne lenni.

A nyelvtanulásnak azonban vannak olyan sajátságai, amelyekre sokszor nem gondolunk, és amik miatt felnőtt hallgatóink sok sikertelenséget élnek meg. Ez természetesen nem támogatja az előrehaladásukat. A tanulmányaikat esetleg már évekkel korábban befejezett hallgatók önmagukkal szembeni magas szintű elvárásokkal látnak neki a feladatnak. Általában nincsenek is gondok addig, amíg a célnyelv megértéséről van szó. A nyelvtanár, a nyelv birtokában, természetesen el tudja úgy magyarázni a feladatokat, hogy azt a hallgatók nagy többsége megérti.

8 komment

Címkék: nyelv nyelvérzék nyelvoktatás


2007.04.27. 06:37 arnifi

Pörgesd fel nyelvtudásodat nyári intenzívvel!

Angol, német! Bármelyiket is választod, nyelvtudásod egy 2 hetes intenzívvel igazi kvantumugrást hajt végre. S bizony jól jön ez az érettségihez, felvételihez, egy remek álláshoz, szakmai előmenetelhez, külföldi tanuláshoz vagy munkához, vagy pusztán utazásokhoz.

Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag az utóbbi években egyre kifinomultabb a fülünk az idegen szóra, egyre könnyebben forog a nyelvünk az idegen kifejezésekkel, egyre magabiztosabban érezzük magunkat a nyelvek birodalmában. Az első után a második nyelv tanulása már sokkal gyorsabban megy, a harmadikról és az azt követőkről nem is beszélve. Szóval aki igazán elszánt a nyelvtanulásra, már félig érti is a kiválasztott nyelvet, hiszen az első óráról úgy lép ki, hogy kommunikált valakivel az adott nyelven. A többi pedig automatikusan jön magától.

Az igényes nyelviskolák ma már mindennel ki tudnak szolgálni bennünket az említett nyelveken. Választhatunk számos oktatási forma, megannyi időpont, nyelvvizsga és kedvezmények közül. Ma már nem kell a fővárosba vagy külföldre utazni, hogy üzleti nyelvet tanulhassunk és nyelvizsgát tehessünk. Nem kell attól tartani, hogy meglepetés érhet a nyelvvizsgán, mert nem vagyunk felkészítve az elvárásokra. Nem kell pánikba esni, hogy már megint iskolapadba kell ülni, hiszen a helyszínben is kínálnak többféle lehetőséget, módszertanuk pedig gyökeresen eltér a tanórák megszokott rendjétől.

Amennyiben megszületik az elhatározásunk, hogy érteni és beszélni szeretnénk angolul, németül, alap, közép vagy felsőfokon, szakmai nyelvvel akarjuk bővíteni jelenlegi tudásunkat, válasszunk azok közül, akik évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek és lépést tartanak a kor követelményeivel. A világpolgársághoz ugyanis rajtuk keresztül visz az út.

1 komment

Címkék: nyelv ils nyíregyháza nyelvoktatás ils debrecen


2007.04.24. 06:53 arnifi

Apró titkok a sikeres szóbeli nyelvvizsgához: a metakommunikáció

A nyelvtudás és ennek megjelenítése nem pusztán a szigorú értelemben vett nyelv. Nem csupán a szavak, mondatok, szövegek, nyelvtani rendszerek és még sorolhatnám, hanem van valami, amire talán kevesen figyelünk felkészüléskor, amit úgy hívnak metakommunikáció, azaz a kommunikáción túli kifejezőeszközök.

Ezek bár a nevük kommunikáción túli eszközök, nagyon is részei a kommunikációnak. Ilyenek az arckifejezés, arcjáték, testtartás, gesztusok, hangszín, hangerő és szemkontaktus. Gyakorlatilag az egész testünk folyamatosan kommunikál. Az ezeket az eszközeinket jól használjuk, erősen képesek támogatni a tényszerűbben vizsgálható nyelvtudásunkat.

Szólj hozzá!

Címkék: nyelv tapasztalat nyelvvizsga apró titkok a sikeres szóbeli nyelvvizsgához


2007.04.23. 15:20 arnifi

Apró titkok a sikeres szóbeli nyelvvizsgához: mitől lesz élő a mondanivalónk?

Szinten minden ma elérhető nyelvvizsga szóbeli része az élő nyelvtudás mérését szolgálja. Az "ÉLŐ" szó itt nagy hangsúlyt kap. Mit is jelent ez a nyelvvizsgán?

Az élő nyelvi szituációban két vagy több ember érintett. (A legtöbb beszédhelyzet az életben egyébként párbeszédszerű, azaz valaki valakivel beszélget, az egyik mond valamit, a másik reagál, az egyik kérdez, a másik válaszol, majd visszakérdez, véleményt alkot, egyetért, nem ért egyet stb...) Az európai kultúrában a beszélgetések zöme akkor élő, ha minél kevesebb közben a csend. Ez az ázsiai kultúrákban nem feltétlenül van így, ahol csendben maradni beszélgetés közben nem jár együtt kínos érzésekkel. Mi európaiak még akkor is hangokat produkálunk beszédszituációban, ha igazán semmi fontos értelme nincs, ha igazán semmit nem akarunk mondani. Az egyszerűbb példákat az ugrás után taglaljuk.

2 komment

Címkék: nyelv tapasztalat nyelvvizsga apró titkok a sikeres szóbeli nyelvvizsgához


2007.04.23. 15:00 arnifi

Csoportban vagy egyedül?

Szerintem ez az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, ha valaki nyelvet akar tanulni. A legtöbben úgy gondolják, hogy a magántanár mindig, mindenkinek jobb megoldás, mint egy nyelviskolai csoport.

Persze, ha az iskolai nyelvoktatás 18-20 fős csoportjaiból indultok ki, ahol helyettesítések stb. okán nem ritka a 30 fős (!) összevont csoport, akkor ez tényleg így van. A nyelviskolák azonban, az én tapasztalataim szerint, egyre inkább törekszenek arra, hogy a diákok kis, max. 10-12 fős csoportokban tanuljanak. Gyakran a csoportok igazi kis közösségekké alakulnak, akik a magánéletben is összejárnak, e-maileket, sms-eket váltanak Egy ilyen társaság nem csak a hangulat miatt segíthet a motiváció fenntartásában. Vagy Ti még sosem éreztétek, hogy X. Y. nem lehet jobb nálatok, ezért inkább mégis átismétlitek a szavakat még egyszer? Őszintén...

Szólj hozzá!

Címkék: csoport nyelv nyelvoktatás magánóra


2007.04.19. 10:15 arnifi

Falco unplugged koncertje, Klimt megelevenedett festményei, Hundertwasser őrületei…

Németből, kreativitásból, csapatmunkából – mintegy 200 középiskolásnak - JELES!A hétvégén Nyíregyházán járt 3 megye 12 városának mintegy 200 középiskolása. A magyarok csak Mozartot ismerik? címmel meghirdetett német verseny résztvevői egyértelműe rácáfoltak a feltett kérdésre, hiszen látványosan, változatosan, igényesen előkészített színes produkciókkal rukkoltak elő valamennyien.

Gustav Klimt festményeinek szereplői nemcsak leléptek a vászonról és beszéltek, hanem maga Klimt is a helyszínen újrarajzolta figuráit, majd árverésre bocsátotta őket. Falco és zenész társai olyan élő unplugged koncertet adtak, hogy extázisba kergették a zsűrit és a hallgatóságot egyaránt. Hundertwasser bebizonyította, hogy amit mi szemeteskukának gondolunk, az némi kreativitással egy csodálatos kültéri kompozíciót formáz és hogy két örömlánytól is megkapható a múzsa csókja. Christine Nöstlinger, (az osztrákok Janikovszky Évája) művéből pedig nemcsak remek forgatókönyvet lehet írni, hanem parádés szereposztással óriási sikert is lehet aratni.

A versenyzők egyértelműen bizonyították, nemcsak hogy jól beszélnek németül, de kreativitásuk, szellemességük, alkotó munkájuk, csapatszellemük kiváló, érdemes korosztályukra még inkább odafigyelnünk. A verseny hagyományteremtő szándékkal indult, várhatóan 1-2 évente német és angol nyelven is megismétlődik.

1 komment

Címkék: vetélkedő nyelv tapasztalat ils nyíregyháza


2007.04.17. 13:14 arnifi

Nehéz kérdések a szóbeli nyelvvizsgán

Minap összefutottam egy ismerősömmel aki szomorúan mesélte milyen élményekben volt része a középfokú szóbeli nyelvvizsgán.
– Képzeld – mondta - olyan nehéz kérdéseket tettek fel, hogy még magyarul sem tudtam volna rájuk válaszolni. Egyszerűen nem találtam a megfelelő szavakat.
 
Rengeteg mendemonda kering a szóbeli nyelvvizsgák témáit illetően, különböző történeteket mesélnek egymásnak a tanulók, s ezek szájról-szájra terjednek: 
– Azt kérdezték tőlem hogy… Felháborító!
– Ez semmi! A nagynéném barátnőjének a lányának a barátjától azt merészelték kérdezni hogy … Nahát, mik vannak!
 
 A vizsgára készülő tanulók innen-onnan szedik az „infót”, és megpróbálják elrettenteni egymást. A vizsgáztató nyelvtanárok védelmében szeretném megosztani a kedves olvasóval a következő esetet:

1 komment

Címkék: nyelv tanulság nyelvvizsga


2007.04.17. 07:02 arnifi

Beszéljünk!

Nyelvtanári tapasztalataim szerint a legtöbb nyelvtanuló a négy készségből (hallás- / beszédértés, olvasásértés, irás és beszéd) a beszédtől tart a legjobban. Nagyon sokan nem mernek megszólalni az idegennyelv órákon. Még többen nem mernek megszólalni éles beszédhelyzetben, amikor az iskolában vagy egyéb helyen tanultakat végre alkalom lenne használni. Annak az okát, hogy ez miért van igy, most nem akarom boncolgatni, inkább arról irok, hogy miért ne féljünk beszélni és esetleg hibázni. Hadd mutassam ezt be a saját példámon:

Az én nyelvtanulásaimnak a célja (több nyelven is beszélek) mindig a kommunikáció volt. Szerintem szenzációs élmény, amikor először sikerül egy idegen nyelven kommunikálni anyanyelvűekkel. Tisztán emlékszem, amikor a Balatonon egy év középiskolai német tanulás után (heti nagyon kevés órában) kinyögtem az első mondataimat németül – és megértették (?!!!) az osztrák turisták.Vagy amikor a pontos időt sikerült megkérdeznem egy helyitől egy dél-francia kisvárosban. Minden apró siker nagy siker, és rám mindig hatalmas motivációs erővel hatott.

Szólj hozzá!

Címkék: tanulás nyelv tapasztalat


2007.04.16. 13:31 arnifi

Irány Amerika – angol nélkül?

53 éves nagybátyám és felesége merész vállakozásba fogtak: két hétre Amerikába utaznak, hogy meglátogassanak egy 56-ban kitelepült unokatestvért, és hogy egy kicsit világot lássanak. Rettenetesen izgulnak, mert Londonon keresztül repülnek Bostonba, és egyikük sem beszél egy szót sem angolul, sem más idegen nyelven.

Ez elég sok fejfájást okozott már eddig is nekik. Kezdve ott, hogy az Amerikai Nagykövetségen a túrista vízumhoz szükséges papírokat angolul kellett kitölteni. Ehhez segítséget kértek. Aztán Londonban a repülőtéren az átszálláskor terminált kell majd váltaniuk. Bármi probléma merül fel, nyelvtudás hiányában nem képesek segítséget kérni. Tapasztalataim szerint, és főleg 2001. szeptember 11-e óta, amióta is az Amerikai Egyesült Államok megszigorította az országba való beutazást, még a kiindulási repülőtéren hivatalnokok röviden kikérdeznek minden Amerikába tartó utast az utazásuk céljáról, természetéről stb. Angolul. Vajon tolmácsot biztositanak-e?

2 komment

Címkék: amerika london pénz nyelv idő


2007.04.16. 10:00 arnifi

Nyelvérzék – kinek van, kinek nincs?

Számtalanszor hallottam a kifogást: "Azért nem tudok angolul, németül, stb. mert nincs nyelvérzékem." Vagy: "De jó neked, hogy ilyen jó nyelvérzéked van!" Ilyenkor meg szoktam kérdezni, hogy az illető hogyan tanult meg magyarul nyelvérzék nélkül. Köztudott ugyanis, hogy a magyar a világon az egyik legnehezebben elsajátitható nyelv, talán csak a kinai nehezebb. Mondják aztán, hogy ja, az más, az az anyanyelvem.

Pedig érdemes ezen elgondolkodni. A mai tudományos hozzáállás a nyelvtanulás kérdésében az, hogy aki képes egy nyelvet megtanulni (az anyanyelvét, vagy ahogy nyelves körökben hivják az elsőként elsajátitott nyelvet), az képes további – idegen nyelveket is megtanulni. Csak a módszerben, a körülményekben és a befektett idő mennyiségében van különbség.

1 komment

Címkék: tanulás nyelv nyelvérzék


2007.04.14. 13:01 arnifi

Nyelvtanulás az internet segítségével

Az olvasás segíti a nyelvtanulást. Akkor is, ha a szöveg magasabb szinten van, mint a tanuló nyelvi szintje. Az a tény, hogy valakit valami igazán érdekel, az megsokszorozza a befogadásra való készséget, így először is érdemes eldönteni, hogy milyen témák érdekelnek igazán minket. Ezt követően beírjuk valamelyik idegen nyelvű keresőbe a kulcsszavakat és máris szövegek százait olvashatjuk kedvenc témánkról.

Az olvasás akkor is jól működik, ha az ember jó néhány szót nem ért. Nem szükséges azonnal szótárazni mindent. A szövegösszefüggésből, a címből és a szöveg témájából már eleve sok minden kiderülhet. Akkor is tudja pótolni agyunk a hiányzó láncszemeket, míg végül egy értelmes egész bontakozik ki. Az is nagy előny, hogy az olvasással önkéntelenül ránk ragad néhány olyan nyelvtani struktúra, melyet korábban nem ismertünk még, mégis lassan az olvasás által szerkezete, szókincse, sőt jelentése is lassan kibontakozik.

1 komment · 1 trackback

Címkék: internet tanulás nyelv


2007.04.13. 14:15 ilsnyelviskola

Hány éves korban kezdjen nyelvet tanulni a gyerek ?

Fogalmazzuk át a kérdést! Mikor kezdjen idegen nyelvet tanulni a gyerek? A nyelvtanulás kezdetét ne kössük a hagyományos regiszter szerint életkorhoz, kössük inkább, kicsit rendhagyó módon, a közlési ingerhez. Ha 1 évesen érezzük szükségét – mert a maminak, papinak valamit mondani akarunk – akkor 1 évesen. A kisgyereknek ugyanis nincs idegen nyelv koncepciója, amilye neki van, az kommunikációs késztetés, meg akarja értetni magát a külvilággal és érteni akarja a külvilágot és ha ez úgy esik egybe, hogy neki más módon kell anyával és apával szót érteni – tipikusan a kétnyelvű családok – akkor a gyerek képes ezt a finom megkülönböztetést megtenni és a cél érdekében – mármint hogy értve legyen – mindenkihez a saját nyelvén szólni

Amatőr kísérletezők vigyázat!!! Nagyfokú önbizalom, magas szintű idegen nyelv tudás és nem utolsó sorban némi primer tapasztalat kell ahhoz, hogy pl. egy magyar anyanyelvű apa angolul beszéljen a gyerekhez. Gondoljunk csak bele abba az egetverő problémába, hogy ugyanis hogyan mondjuk az  „ingyom-bingyom-ot „ angolul és máris értik mire gondolok. Idegen nyelven beszélni sem könnyű, nemhogy még az adott nyelven egy szerepet felvállalni.

4 komment

Címkék: gyerek tanulás nyelv


2007.04.12. 06:00 arnifi

Már ezer éve tanulja a gyerekem az angolt. Mikor mehet végre nyelvvizsgázni??

- A kisfiam már 12 éve tanulja az angolt, hogyhogy még mindig nem áll olyan szinten, hogy le tudja tenni a középfokú nyelvvizsgát?? – középiskolai tanároknak gyakran felteszik a szülők ezt a kérdést. Vizsgáljuk meg ezt a bizonyos 12 évet alaposabban!

Manapság a gyerekek először óvodás korukban találkoznak egy idegen nyelvvel, többek között az angollal. Ez az időszak még csak bevezetés az angolnyelv világába, ismerkedés, ráhangolódás az idegen nyelvre. Mit is tanulnak a kis óvodások? Rövid versikéket, dalocskákat, mondókákat. Szavakat amelyekhez képeket társítanak: állatok neveit, színeket stb. Szóval többszörösen összetett mondatokat még nem tudnak alkotni! Írni, olvasni még nem tanulnak ezért a szóbeli kommunikáción van a hangsúly. A gyerkőc ebben a korban még nem képesek hosszú ideig koncentrálni, ezért egy angol óra kb fél órás, és hetente két, három alkalom van. (Ovi: 2 év)

6 komment · 2 trackback

Címkék: tanulás nyelv


2007.04.11. 19:00 arnifi

Nyelvérzéke mindenkinek van?!

Gyakran találkozom olyan tanulókkal akik határozottan kijelentik, hogy azért nem megy nekik az angol, mert nincs nyelvérzékük. Az anyanyelvük magyar, tökéletesen beszélnek magyarul. Ha már elsajátítottak egy nyelvet, akkor kell hogy legyen nyelvérzékük, nemde?

Elképzelem a következő szituációt: két magyar kismama ül egy padon egy játszótéren, gyermekeik a homokozóban játszanak. Az egyik gyerek még csak kb. egy éves, a másik már elmúlt kettő. A két éves már folyékonyan beszél magyarul. Anyuka 1  bókol anyuka 2-nek : - Jaj de édes, de szépen beszél magyarul!  Milyen jó a nyelvérzéke! Milyen módszerrel tanítottad? Anyuka 2: - Semmi különös. Egész nap magyarul beszélünk otthon. A férjem, én, sőt a nagyszülők is. Anyuka 1: - Milyen igazad van, mi is ezt csináljuk, biztos az én kicsikém is hamarosan elsajátítja a nyelvet! Ez a párbeszéd elképzelhetetlen, hisz mindenki úgy gondolja, hogy az anyanyelvünkön való kommunikáció természetes dolog. De ha jól belegondolunk láthatjuk, hogy a nyelvi alapkészségeket még anyanyelvünkön is hosszú éveken át tanuljuk.

Szólj hozzá!

Címkék: tanulás nyelv nyelvérzék


2007.04.10. 11:55 ilsnyelviskola

„A magyarok csak Mozartot ismerik?”

10 éves jubileumát ünnepli a hétvégén (péntek-szombat) a népszerű ÖSD nyelvvizsga Nyíregyházán. Ebből az apropóból a nyíregyházi ILS Nyelviskola „A magyarok csak Mozartot ismerik?” címmel meghirdette a szomszédos megyék középiskolásainak szóló versenyét. A több mint 200 nyelvtanulót felvonultató 51 csapat feladata az, hogy rácáfoljon a feltett kérdésre, és egy híres, de Magyarországon talán nem annyira ismert osztrák személyt és annak munkásságát 10 percben, német nyelven, minél érdekesebben bemutassa, illetve színpadra vigye. A résztvevő csapatok egy írókból, zeneszerzőkből, színészekből, képzőművészekből álló listából választhatták ki azt a személyt, akit be szeretnének mutatni. A zsűri tagjai egyébként a résztvevők kreativitása, a produkciók tartalma, valamint nyelvi minősége alapján ítélik oda pontjaikat.
Tóth Zsolt az ILS nyíregyházi ÖSD vizsgatitkára (a verseny főszervezője) szerint a jelentkezők nagyságrendjét valószínűséggel a 10 éve töretlen népszerűségnek örvendő, megbízható ÖSD nyelvvizsga indokolja, hiszen az ÖSD segítségével az utóbbi években több ezer vizsgázó tett tanúbizonyságot német nyelvtudásáról. A nagy érdeklődés másik oka feltehetően abban keresendő, hogy nagyszerű nyeremények tették vonzóvá a versenyt, hisz az első három helyezett csapat minden tagja több tízezer forintos vizsgautalvánnyal, tanfolyami utalvánnyal, valamint értékes könyvnyereményekkel lesz gazdagabb. Mindezeken felül a győztes csapat a felkészítő tanárával együtt három napot tölthet az osztrák fővárosában a bécsi Collegium Hungaricum és a budapesti Osztrák Kulturális Fórum támogatásának köszönhetően.
Az esemény a szó legszorosabb értelmében ünnepnek ígérkezik, hiszen a Vikár Sándor Zeneiskola hangversenytermében két napig látványos produkciókkal rukkol elő több mint kétszáz diák. A rendezvény nyitott, minden érdeklődőt szeretettel várnak.

3 komment

Címkék: német tanulás vetélkedő nyelv nyelvvizsga ösd ils nyíregyháza


2007.04.10. 11:49 ilsnyelviskola

A magyarok beszélőkéje

A magyarok jelentős része nem rendelkezik idegen nyelvtudással. Ez tény. Megszokhattuk már, de mégis sokkoló szembesülni azzal, hogy Magyarország nemcsak a különböző gazdasági mutatók, de az idegen nyelvtudás tekintetében is európai uniós sereghajtó. Kis hazánk polgárai közül, bevallottan csupán minden tíz-tizenötödik rendelkezik idegen nyelvismerettel. (Ajánlom tesztnek, ha Ön netalán azon szerencsések egyike, akik igen, próbáljon mondjuk Budapesten angolul útbaigazítást kérni. Nos?)

Hol romlott el a dolog? Így születtünk, netán nem így születtünk, csak menet közben valakik, valamikor elvették a kedvünket a nyelvtanulástól? És ha elromlott, akkor véglegesen lettünk képtelenek a nyelvtanulásra vagy van kiút? Számtalan aspektusa létezik a nyelvoktatásnak. Szándékaink szerint körbe szeretnénk járni a témát rendesen, következetesen, hogy akinél már elromlott a dolog, annak megpróbáljuk megjavítani akinek pedig még nem romlott el, segítsünk, hogy ez ne történjen meg.

Természetesen nem birtokoljuk a bölcsek kövét. Önök nélkül, kedves olvasók csak félkarú óriások vagyunk, akik meggyőződésüktől hajtva, a legjobb szándékkal, de talán néha rossz úton járva próbálják a dolgukat tenni. Minden amiben hiszünk, Önök által nyerhet visszaigazolást vagy cáfolatot és vica-versa.

Lendítsük meg hát a nagy kereket és ne tűzzünk ki kevesebbet magunk elé, mint hogy Önök egyrészt most aztán Isten bizony megtanulnak legalább egy idegen nyelvet – bocs, az angol már lassan nem is számít idegen nyelvnek, azt tudni kell – mi pedig egy életünk egy halálunk igyekszünk megtanulni jobban tanítani Önöket. Áll az alku?

3 komment · 1 trackback

Címkék: bemutatkozás szolgálati közlemény


süti beállítások módosítása