HTML

Az ILS Nyelviskola blogja

Idegen nyelven tudni kell - mi ebben segíthetünk.

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

2008.02.15. 16:30 arnifi

Jelen, múlt, jövő ...

Nem, most nem a kvantumfizika kutatásairól akarok írni, ahol rájöttek, hogy az idő valójában fikció, csak egy elképzelés, mely a világban igazából nem is létezik, ezért a jelen, múlt és a jövő mind felcserélhetők, összefolynak, sőt egyszerre vannak jelen, de ne menjünk ebben mélyebbre.

Amiről írni akarok, az maga a nyelv, a nyelvtan, ami picit hasonló a fent leírtakhoz. Az iskolában nekünk azt tanították, hogy a múlt idő jele a "t" (vagy "tt"). Az ilyen végződésű igék a magyarban múltidejűek, tehát a múlt eseményeire utalnak. Ugyanezt megtanultuk a jelenidejű igékről, ahol nincs külön jel vagy végződés, és a jövőidejű igékről, ahol a "fog" szócska és a "-ni" végződés vagy a "majd" szó jelenléte jelzi, hogy ez a mondat jövő időben van. Ezzel az elképzeléssel az a gond, hogy nem így működik. Miért is nem?

A válasz kézenfekvő, mégsem közismert. Vannak ugye a szavak, jelen esetben igék (pl. "Megyek."), melyeknek van formája és ezen kívül van jelentése, pontosabban funkciója, más szóval használati célja. Nézzük előbb a formát: "Megyek." - Ez a szó, ha ránézünk, látszólag jelen idejű ige, ami formai értelemben így is van, hiszen jelen idejű, egyes szám első személyű személyragra végződik. A gondolati csavar ott kezdődik, hogy ebből a jelenidejű formából korántsem  következik, hogy a szó vagy mondat funkciója vagy jelentése jelen idő lesz. Nézzünk néhány példát.

- Jössz holnap a születésnapi partimra?

- Megyek

(Itt látható, hogy a jelen idejű ige jelentése, funkciója jövő idő.)

 

Más:

- A minap megyek az utcán mélyen elgondolkodva, erre nem szembejön velem a régi barátom! Odajön hozzám és így szól: - De jó látni téged!

(Ebben a helyzetben a "megyek" kifejezés a múltra utal, egy múltbeli eseményre.)

 

Vehetünk egy még érdekesebb példát. A "megérkeztél" igét. Első látásra ez múltidejű igealak, hiszen ott a végén a "t", a múlt idő jele, amit követ egy egyes szám második személyű személyrag. Mégis vizsgáljuk meg a lenti mondatot:

- Amint megérkeztél, hívj fel, hogy tudjam, hogy biztonságban odaértél!

A mondatból látszik, hogy a "megérkeztél" jelentése jövő idő.

Ha lehet valamilyen tanulságot levonni ezekből a példákból, akkor az az, hogy érdemes észben tartanunk, hogy a nyelvnek, ezen belül a szavaknak és a nyelvtani alakoknak van formája és ezen túl talán fontosabb, hogy van funkciója. A funkciója gyakran eltér a látszólagos nyelvtani formájától. A funkciót mindig a beszélő választja meg a valósághoz, a szituációhoz és a szándékaihoz mérten. Így lehetséges, hogy az általunk megtanult "kissé merev" kategóriák (a jelen az jelen, a múlt az múlt) a valóságban sokkal színesebbek, rugalmasabbak és összetettebbek. Mindannyian ösztönösen jól használjuk ezeket a nyelvi elemeket, ám amikor az ember idegennyelvet tanul, érdemes erre figyelni, hiszen ez a színesség minden más nyelvben is jelen van, nem csak a magyarban. Ha erre emlékszünk, máris kitágul a világ és esetleg szerényebb eszközeinkkel is azonnal színesebben, árnyaltabban tudjuk kifejezni magunkat.

Így történhet meg tehát, hogy a kvantumfizika és a nyelv valahol összeér, hisz mindkettő a világ része. Így lehet, hogy a jelenünk a kezünkben van és ezáltal a múltunk és a jövőnk is egyben. :)

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://nyelves.blog.hu/api/trackback/id/tr94340597

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.